Amikor dolgozol, elengedhetetlen, hogy tudd: mennyi szabadságod van, mit jelent a fizetett szabi, mikor kérhetsz fizetés nélküli szabadságot vagy betegszabit. A szabadságolások témaköre sokszor zavaros. Mit várhatsz el jogilag, hogyan számolhatsz előre, és mire figyelj, ha terveid vannak?
Fizetett szabadság: mi jár neked évente?
Magyarországon az alapszabadság mértéke 20 munkanap évente, ez minden dolgozónak jár, függetlenül attól, hogy teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben dolgozik. Ezen felül pótszabadságok is járhatnak, például életkor, gyerekek száma vagy különleges munkakörülmények alapján. A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, de legalább 15 nappal előre közölnie kell a munkavállalóval ezt, és a dolgozó számára évente legalább 7 munkanapot a kívánt időpontban kell kiadni. Mindemellett a munkáltatónak biztosítania kell azt, hogy a dolgozó évente legalább egyszer, legalább 14 egymást követő napon kikapcsolódhasson (ebbe beleértendő a hétvége is). A szabadság nem vihető át, alapvetően az adott évben ki kell adni, de van kivétel: ha a munkaviszony október 1. után kezdődött, akkor a munkáltató akár a következő év március 31-ig is kiadhatja a szabadságot.
Betegszabi és táppénz: mi jár, és hogyan?
Ha megbetegszel és keresőképtelenné válsz, betegszabadság jár neked az első 15 munkanapra. Ezt a munkáltató fizeti, és általában a távolléti díjad 70%-a illet meg. Az ezt követő időszakra táppénz jár, amelyet az állam finanszíroz. Az ellátás mértéke a keresőképtelenség okától és a biztosítási időtől függ, ami jellemzően az átlagkereset 50–60%-a. Ha például egy évben három héten át beteg vagy, az első két hét betegszabadság, a harmadik héttől pedig már táppénz jár.
Fizetés nélküli szabadság: mikor és hogyan kérheted?
Ha valamilyen személyes ügy miatt hosszabb távollétre van szükséged – például külföldi utazás, továbbképzés, családi ügyek miatt -, lehetőséged van fizetés nélküli szabadságot kérni. Ennek jóváhagyása a munkáltató döntésétől függ, tehát nem jár automatikusan. Ilyenkor nem kapsz fizetést vagy juttatásokat (kivéve, ha erről kólön megállapodás születik), viszont a távollé ideje bizonyos esetekben beleszámíthat a munkaviszonyba, például a szolgálati idő számításánál.
Előre tervezés: hogyan számolj, hogy ne érjen meglepetés?
Ha tudod, hogy nyáron utazni szeretnél vagy ha előre tervezendő távollét várható, már év elején érdemes megnézni, mennyi szabadságod van, és milyen pótszabadságokat tudsz igénybe venni (pl. gyerekek után). A munkáltatóval együtt előre érdemes egyeztetni, hogy mikor adják ki a szabadságot, amikor kevesebb a munkaterhelés, vagy előre kiszámíthatóan el lehet helyezni. A betegszabadság vagy váratlan események miatt sosem lehet pontosan előre számolni, de ha jól vezeted a távolléteidet (betegszabi, szabadság) és figyeled a maradék napokat, kevésbé érhet meglepetés.
