Hibrid munkavégzés: egyre több helyen bukkan fel a kifejezés, amely egy, a koronavírus kitörése előtt még gyerekcipőben járó munkarendet jelöl. Lényege, hogy a dolgozók a negyven órás, nyolctól négyig irodában eltöltött munka helyett rugalmas munkavégzésben láthatják el feladatukat – mind időben, mind helyszínt tekintve. Hamarosan általánossá válik a fehérgalléros szakmákban, de addig is mire számíthatunk? Ezt a témát járjuk körbe Somodi Bettina toborzási szakértővel.
A koronavírus és a megfékezése érdekében hozott korlátozások választás elé állították a munkáltatókat: vagy felfüggesztik a tevékenységüket, vagy lehetővé teszik, hogy munkavállalóik biztonságos módon, távolról is dolgozhassanak. A kényszer döntött, és aki tehette, átállt az irodistáival a távoli munkavégzésre. A rendszert másfél év alatt megszokták a dolgozók, azóta egyre többen elvárásként támasztják a munkáltatójuk felé.
A hibrid munkavégzés hamarosan általánossá válik?
Somodi Bettina toborzási szakértő napi szinten lát bele a magyar cégek ajánlataiba és az álláskereső tömegek igényeibe. „Szakma- és személyiségfüggő, ki mennyire szereti, illetve mennyire alkalmas a távoli munkavégzésre. Az viszont tagadhatatlan, hogy a szabadság és bizalom, ami vele jár, nagyon vonzó az álláskeresők számára” – foglalja össze tapasztalatait.
Annak ellenére, hogy a munkáltatók felismerték, a dolgozók szemében mekkora értéket jelent a hibrid munkavégzés, akadnak vonakodók, akik korábbi tapasztalataik miatt nem akarják bevezetni. Sok vezető megélhette a tapasztalatot, hogy amikor belép egy zsúfolt irodába, serényebben zajlik a munka, vagy hogy bármikor kedvére odaléphet a beosztottjaihoz, és felteheti nekik a kérdéseit – nem kell várnia, nem kell alkalmazkodnia.
Bettina elmondása szerint a vonakodás fő oka a szervezeti kultúrában keresendő: „A vezetőknek nehéz elengedni ezt a kényelmet, főleg olyan vállalatoknál, ahol a szervezeti kultúrából hiányzik a bizalom. Legtöbbször azokon a helyeken problémás a hibrid munkavégzés, ahol a vezetők nem bíznak a beosztottjaikban. Nem hiszik el, hogy a beosztottak képesek felelősen és színvonalasan elvégezni a munkájukat bárhonnan, bármikor. Ugyanígy nehézkes az átállás ott, ahol beosztottak nem bíznak abban, hogy személyes jelenlét híján is támogatást, útmutatást remélhetnek a vezetőiktől. További probléma, hogy ezen alkalmazottak sokszor nem veszik biztosra, hogy ha otthonról dolgoznak, nem éri őket hátrányos megkülönböztetés.”
A hibrid munkavégzés csak az irodisták privilégiuma marad
Külön nehézséget jelent, hogy ameddig az otthoni munkavégzés opciója az irodisták kényelmét szolgálja, addig a fizikai munkát végzők, legyen szó üzemi karbantartókról, gyárban dolgozó operátorokról vagy akár pincérekről, kimaradnak belőle. Ez tovább élesítheti a szakadékot, és alakíthatja az álláskeresők preferenciáit.
„A koronavírus hatására a nagy tömegeknek alkalma volt végig tekinteni az életükön. Kritikusan szemlélték, hol tartanak, mennyire járnak még távol álmaik megvalósításától. Amerikában már látszik a trend, miszerint egyre többen mondanak fel a munkahelyükön azért, hogy újra az önmegvalósításnak szenteljék magukat. A jelenség rövidesen itthon is megjelenik, amikor az álláskeresők újat, komfortosabbat, személyes vágyaik eléréséhez inkább megfelelőt munkát keresnek majd. Ha ezt a hibrid munkavégzés teremti meg számukra, arra fognak váltani” – kommentálja a jelenséget a toborzási szakértő.
