A munkahelyi környezet minősége egy sor tényezőn áll vagy bukik. A fizetés és a korrekt munkakörülmények fontosak, de nem döntőek a mai, munkaerőhiányban szenvedő álláspiacon. Somodi Bettina toborzási specialista segítségével ezúttal azt vesszük végig, hogy honnan tudhatod, hogy jó helyen dolgozol!
A megfelelő munkahelyi környezet megválasztása esszenciális fontosságú, hiszen az ébren töltött időnk nagy részét töltjük benne – anélkül, hogy volna ráhatásunk. Azonban egy sor lényeges tényező akad, amely befolyásolja, hogy valaki hogyan érzi magát egy munkahelyen.
A munkahelyi környezet fizikai értelemben már kevéssé fontos
Munkahelyi környezet esetén a legfontosabb befolyásoló tényezők természetesen az emberi tényezők, azaz a munkatársak és a felettes. A legtöbb munkavállaló számára döntő kérdés, hogy olyan emberekkel dolgozhasson együtt, akikkel könnyen megtalálja a közös hangot. Ahogyan az is, hogy a közvetlen felettes igazán jó vezető legyen. „Egy vezetőt az tesz kiemelkedővé, hogy ad visszajelzést, vannak célkitűzései, elképzelései a jövőről, és azokat képviseli is” – emeli ki Bettina.
Munkavégzés szempontjából a munkahelyi megbecsültség és a nyílt, transzparens kommunikáció a legfontosabb értékek. A mindennapi munkavégzését és karrierútját tekintve egy munkavállaló akkor érzi jól magát, ha tisztán, világosan látja, ami a munkájára vonatkozik. A szakértő mindemellett leszögezi: a legjobb munkahelyi környezet is hiába kiváló, ha a fizetés és a rugalmas munkavégzés nem lehetséges.
Nagyrészt a munkáltatóé a felelősség, de nem kizárólag!
Értelemszerűen a munkaadó az, aki a komfortos munkahelyi környezet biztosításáért a legtöbbet teheti. „A cégeket terheli a felelősség, hogy megteremtsék a kiszámítható, biztonságos hátteret a munkához” – fogalmaz a toborzási specialista. – „Ugyanakkor nem kizárólagosan felelős azért, ha a munkahelyi környezet nem tökéletes a számodra. Neked kell mérlegelned, hogy mi felelhet meg. Álláskeresőként a te felelősséged, hogy olyan helyet válassz, ahol jól érezheted magad. Még akkor is, ha beilleszkedés után, út közben siklottak ki a dolgok, érdemes felszólalnod. Sőt, megoldási javaslattal előállni a legjobb, amit tehetsz.”
A kölcsönös, oda-vissza kooperatív kommunikációt azonban jócskán megnehezíti a tény, hogy a legtöbb munkavállaló nem erre szocializálódott. Nem csoda, hiszen az oktatási rendszer szereplői és a magyar cégek kultúrája a legtöbb esetben tekintélyelvűen működnek. „Azért, mert az asszertív érdekképviselet elsőre nagy kihívást jelent, nem okolható senki” – hangsúlyozza Bettina. – „Megoldásképp viszont hasznos eszköz, ha egy cég rendelkezik onboarding, azaz a beilleszkedést megkönnyítő folyamattal. Ennek birtokában a belépő kap elég kapaszkodót, amivel átlátja a felé irányuló elvárásokat és eszközöket, amelyekkel megvalósíthatja azokat.”
Dolgozz olyan helyen, ahol a munkahelyi környezet megfelel az igényeidnek!
Kattints IDE, és regisztrálj a Beck & Partners adatbázisába, hogy megtalálhassuk neked ezt az ideális környezetet!