A bértárgyalás az egyik legfontosabb része az álláskeresés folyamatának. Számodra és a leendő munkáltatód számára egyaránt. Nemrég sok helyen cikkeztek a CNN összeállításáról, amiben amerikai guruk adtak tippeket ahhoz, hogyan tárgyaljanak az álláskeresők. Ha az USA-ban élnénk, érdemes volna megfogadni a tanácsokat, idehaza viszont akár végzetes is lehet a karrierünk szempontjából. Somodi Bettina toborzási specialistával a hazai körülményekhez alkalmazhatatlan állításokat gyűjtöttük csokorba.
„Hogyan érdemes elkezdeni a fizetési igényről való alkudozást? Erre kínál megoldást a CNN Business összeállítása, ahol különböző karrier tanácsadókat kérdeznek arról, hogy mit érdemes kialkudni egy állásinterjún” – írja a HRCENTRUM. Vannak meglepő állítások, amelyek logikus, netán hasznos trükknek tűnnek, de mindenkit óva intenénk attól, hogy idehaza alkalmazza őket bértárgyalás során.
„Sose alkudozz a fizetésről az előtt, mielőtt a cég azt mondaná, hogy mindenképp téged vennének fel!”
Nem, hogy nem érdemes eltolni az alkudozást, egyenesen balfogás lehet, ha nem játszol nyílt lapokkal az egyeztetések kezdetétől. Magyarországon az interjúztatók általában már az első körben rákérdeznek a fizetési igényre, a válasz elől kitérni nem jó stratégia. Bettina, tapasztalt fejvadászként állítja, az sem ritka, hogy a fejvadászoknak már egy telefonos előszűrő beszélgetésen során fel kell tenniük a nagy kérdést. „Itthon jelen állapotok szerint lehetetlen a bértárgyalás elhúzása az ajánlatadásig. Nincs kivétel cég, sem szektor. Belátható, hogy ennek is megvan a logikája. Felesleges hetekig, rosszabb esetben hónapokig zajló tárgyalásokat folytatni, hogy a végén csalódottan váljanak el a felek.”
„A fejvadásznak sose mondjunk fizetési igényt, sőt, azt sem vagyunk kötelesek elárulni, hogy a jelenlegi pozíciónkban mekkora a fizetésünk. Ne akard, hogy beskatulyázzanak, és az előző fizetésedhez képest kössenek veled szerződést. A munkatapasztalatodat, és a szaktudásodat vegyék figyelembe, ne az előző béredet.”
Ahhoz nem fér kétség, hogy a legkorrektebb eljárás az a munkatapasztalat és a szaktudás alapú döntés – függetlenül attól, hogy fejvadász vagy cég interjúztat! A toborzási tanácsadó ezt megerősíti: „Az álláskereső valóban nem köteles mondani bérigényt. Nem kötelező, de ildomos. Fejvadász cégek esetében meg sem kerülhető, ugyanis mi nem engedhetünk tovább a kiválasztásban, ha nem mondasz bérigényt.”
Ugyanakkor a gyakorlatban mindig rákérdezünk a bérekre. Ennek az oka nem az, hogy letromfoljuk a fizetési igényed! Helyette az, hogy lássuk, mi a helyzet a piacon. Bettina kihangsúlyozza, hogy a változó piac miatt ez a legprofibb eljárás. „A koronavírusban kialakult munkaerő-túlkeresletben egyre többször érkeznek olyan megbízói megkereséseink, amikor külön kell egyeztetnünk a bérajánlatokról. Van, hogy rá kell világítanunk, a piac jóval meghaladta a megbízóink elképzelését, ezért többet kell ajánlania.”
Bértárgyalás során két végletet van, ezeket kerüld minden áron!
A szakértő tapasztalatai szerint van olyan, hogy valaki jóval többet mond, mint amit jelenleg keres. Ez azért problémás, mert ha nem egyezik a megbízónk elképzelésével, akkor esélye sincs továbblépni. Amint ezt megmondjuk neki, van, hogy visszakozik a jelölt, és elárulja, hogy amúgy most jóval kevesebbet keres, szóval alkuképes. Ezzel pedig elveszti a hitelességét, többé nem tekintünk rá megbízható, következetes jelöltként.
A másik véglet, amikor valaki alámondd a bérének. Ennek fő oka, hogy mindenképpen szeretne továbbjutni a kiválasztásban. Jellemzően amikor már rajtunk túljutott, a cégnél bemondja a valódi igényét. Ez ránk nézve nagyon kellemetlen, emiatt az ilyen jelöltekkel a későbbi együttműködésünk is kétséges.
Vannak olyanok is, akik szentül hiszik, hogy miután személyesen bemutatkoznak az adott cégnél, akkor majd igazolást nyer, miért is annyi amennyi a bérigényük. Lehetnek azonban bármennyire jó szakemberek, amiket fejvadászként magunk is látunk, ettől még nem lesz nagyobb a cég bérkerete.
„Nem viccből van meghatározva egy bérsáv a cégeknél. A legtöbb helyen valóban nem tudnak többet adni, vagy ha tudnának is, az bérfeszültséget okozna cégen belül. A legtöbb cég pedig ezt a kockázatot még a tuti jelöltért sem vállalja” – emeli ki Bettina.
