A két- vagy többgyermekes anyák személyi jövedelemadó (SZJA) mentességének célja a gyermekvállalás ösztönzése és a családok anyagi terheinek csökkentése. A legújabb bejelentések szerint a két- és háromgyermekes édesanyák számára is fokozatosan bevezetésre kerül ez a kedvezmény, amely jelentős változást hozhat a magyar adórendszerben és a családtámogatási politikában.
Csatlakoznak a két és három gyermekesek!
A három vagy több gyermeket nevelő édesanyák számára biztosított SZJA-mentesség nem új keletű kezdeményezés. A négy vagy több gyermeket nevelő nők számára már 2020 óta elérhető ez az adókedvezmény, amely most a két- vagy többgyermekes anyák jövedelemadó (SZJA) mentességét is lehetővé teszi. A miniszterelnök 2025. február 22-én tartott évértékelő beszédében bejelentette, hogy az érintett anyák számára a mentesség 2025 októberében lép életbe. Ez azt jelenti, hogy a többgyermekes dolgozó édesanyák teljes mértékben mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, amely növeli a családok rendelkezésre álló jövedelmét és segíthet az életszínvonal javításában.
Mi a helyzet a már megszületett gyermekekkel?
A kétgyermekes anyák számára a személyi jövedelemadó (SZJA) mentesség fokozatosan, több lépcsőben kerül bevezetésre. A jelenlegi tervek szerint a rendszer 2026-ban indul, és négy év alatt, 2030-ig épül be teljesen az adórendszerbe. Az új intézkedés közel 600 ezer kétgyermekes édesanyát érinthet. A részletek szerint a mentesség bértől, életkortól és a gyermekek életkorától függetlenül minden kétgyermekes dolgozó édesanyának jár majd. A kormány azt is egyértelművé tette, hogy a kedvezmény nem felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az újonnan született gyermekek után lehet igénybe venni az adókedvezményt, hanem a már megszületett gyermekek után is.
Ezek lehetnek a gazdasági és társadalmi hatások
A két- vagy többgyermekes anyák számára bevezetett SZJA-mentesség jelentős hatással van mind a munkavállalókra, mind pedig a munkaadókra. A munkavállalók szempontjából ez egy komoly anyagi könnyítés, hiszen a nettó bérük magasabb marad, ami növelheti a munkavállalási arányt és segíthet a családi költségvetés egyensúlyában. Ez különösen ösztönző lehet azoknak az édesanyáknak, akik a gyermekvállalás után visszatérnének a munkaerőpiacra. A munkaadók számára ez a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy vonzóbbá tegyék a munkavállalás feltételeit a többgyermekes anyák számára, hiszen a versenyképes nettó fizetéshez nem kell plusz terheket vállalniuk. Ugyanakkor hosszú távon munkaerőpiaci változásokat is hozhat, például a részmunkaidős foglalkoztatás népszerűsödését vagy a családbarát munkahelyi megoldások előtérbe kerülését.
