Az év vége sokak számára nemcsak az ünnepekről és a lezárásról szól, hanem egy csendesebb, befelé forduló időszakról is. Ilyenkor természetes módon merül fel a kérdés: hol tartok most, és merre szeretnék továbbmenni? A karrierünk gyakran a mindennapok sodrásában alakul, miközben ritkán állunk meg tudatosan értékelni, mi működik jól, és mi az, amin érdemes lenne változtatni.
Az év végi időszak ideális arra, hogy külső elvárások nélkül, őszintén tekintsünk a saját helyzetünkre. Nem döntéseket kell meghozni, nem azonnali lépéseket tenni, hanem tisztábban látni. A következő kérdések ebben segítenek.
Milyen érzésekkel tekintek vissza az elmúlt évre?
Az egyik legfontosabb kiindulópont nem a pozíció vagy a fizetés, hanem az érzelmi tapasztalat. Amikor visszagondolsz az elmúlt év munkanapjaira, mi az első érzés, ami megjelenik? Lelkesedés, fáradtság, büszkeség, frusztráció?
Az érzelmi reakciók gyakran pontosabban jelzik az elégedettséget, mint bármilyen objektív mutató. Ha az év nagy része túlélésnek tűnt, az fontos jelzés. Ha voltak nehézségek, de összességében értelmesnek és fejlődést hozónak érezted, az szintén sokat elárul.
Mi adott energiát és mi az, ami inkább csak elvett belőle?
Érdemes végiggondolni, mely feladatok, helyzetek vagy projektek töltöttek fel, és melyek voltak azok, amelyek rendszeresen kimerítettek. Nem ritka, hogy valaki egy alapvetően jó pozícióban dolgozik, mégis folyamatosan elfárad, mert a mindennapi tevékenységek nincsenek összhangban az erősségeivel vagy az értékeivel.
Ez a kérdés segít megkülönböztetni a „nehéz, de jó” és a „nehéz és rossz” helyzeteket. Az előbbi fejlődést hoz, az utóbbi hosszú távon kiégéshez vezethet.
Megbecsültnek érzem magam?
A megbecsülés nem kizárólag anyagi kérdés. Ide tartozik a visszajelzés, a figyelem, a bevonás a döntésekbe és az is, hogy számít-e a véleményed. Gondold végig: kapsz-e rendszeres, őszinte visszajelzést? Tudod-e, hogyan látják a munkádat?
Ha a megbecsülés hiánya visszatérő érzés, az hosszú távon aláássa a motivációt, még akkor is, ha szakmailag minden rendben van.
Fejlődtem az elmúlt évben? Ha igen, hogyan?
A fejlődés nem mindig látványos előléptetést jelent. Lehet új készségek elsajátítása, nagyobb önállóság, magabiztosabb fellépés vagy akár az, hogy jobban ismered a saját határaidat.
Ha nehéz konkrét példákat találni, érdemes elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi környezeted támogatja-e a fejlődést, vagy inkább egy helyben tart.
Ha semmi nem változna, itt lennék egy év múlva is?
Ez az egyik legerősebb kérdés. Képzeld el, hogy minden marad a jelenlegi formájában: a feladatok, a csapat, a vezetői stílus, a terhelés. Ebben a helyzetben szívesen látnád magad egy év múlva is ugyanitt?
Ha a válasz határozott igen, az megerősítés. Ha bizonytalan vagy, vagy inkább nem, az nem feltétlenül azonnali váltást jelent. Viszont mindenképp jelzi, hogy változtatásra van szükség.
Mit szeretnék magammal vinni 2026-ba? Mi az, amit nem?
Az év végi karrierértékelés nem a hibák kereséséről szól, hanem a tudatos iránykeresésről. Gondold végig, mely szokások, hozzáállások, döntések szolgáltak téged jól, és melyek azok, amelyeket ideje lenne elengedni.
Lehet, hogy nem munkahelyet szeretnél váltani, hanem határokat húzni, fókuszt váltani vagy bátrabban képviselni magad. Ezek a felismerések gyakran fontosabbak, mint egy konkrét állásajánlat.
Tisztán látni az első lépés
A karrierrel kapcsolatos változások ritkán egyik napról a másikra történnek. A legtöbbször egy belső felismeréssel kezdődnek. Az év vége kivételes lehetőséget ad arra, hogy nyomás nélkül, őszintén végiggondold, hol tartasz, és mire van igazán szükséged a következő időszakban.
Nem kell minden kérdésre azonnal választ találni. Már az is előrelépés, ha felteszed őket. Mert a tisztánlátás az első lépés egy tudatosabb, kiegyensúlyozottabb karrier felé 2026-ban.
